Iránytű az egészségbiztosításhoz

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ha betegek leszünk, biztosan orvoshoz fordulhatunk. Más kérdés, hogy milyen lesz az ellátás minősége, jól diagnosztizálnak-e egyáltalán… Ez nagyban függ attól, milyen egészségügyi szolgáltatást választunk. Egészségbiztosítás, egészségpénztár, magán egészségbiztosítás… ideje tisztázni a különbségeket, hogy ne tévedjünk el, amikor szükség lenne rájuk.

A bányától Bismarckig

Egy bánya veszélyes, kiszámíthatatlan terep – ha valaki vállalja az ott végzett kemény munkát számolnia kell a testi épségére leselkedő kockázatokkal. Jól tudta ezt Thurzó János selmeci bányatulajdonos is, aki 1496-ban létrehozta az első bejegyzett társládát (máshol bányaládaként említik): ide havonta fix összeget fizettek a csatlakozók, és a pénzből munka közben megsérült munkatársaik ellátását finanszírozták. Azóta a rendszer egy porosz lépéssel jóval korszerűbb vizeken evez…

A modern társadalombiztosítások alapelveit Bismarck német kancellár dolgozta ki és alkalmazta először 1881-ben.

A világ szociális hálói persze különböznek, de ma is az ő fonalát követik: az állampolgár adó formájában járulékot fizet, így biztosítási jogviszony jön létre. A rendszerbe kötelező a belépés.

Ellátás a pénztárból

Magyarországon mindez természetesen a szocializmusnak köszönhetően másképp alakult, a rendszerváltás után azonban áttértünk a biztosítási rendszerre. Ekkor jött létre az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), amelyet az Egészségbiztosítási Alap finanszíroz, a központi költségvetésből. Van, amiért mindenképp ezen felül kell fizetnünk: ilyenek bizonyos fogászati kezelések, vagy például a gyógyszerek ára. A 90’-es évektől lehetőségünk van magánjellegű kiegészítő biztosításra is: ezt nyújtja a jól ismert egészségpénztár, amely adókedvezményekkel igyekszik segíteni a hozzáférést olyan ellátásokhoz, amelyek a biztosítási rendszerből hiányoznak.

Mit tud a magán egészségbiztosítás?

Jól, gyorsan, olcsón – e három közül az egészségügyben is csak kettőt választhatunk.

A hálapénzek keserű pirulái vagy a kényszer szülte, hirtelen megugró magánorvosi kiadásokból sokan megtanultuk: ahogy semmi más, az ellátás sincs ingyen.

Ebben a helyzetben egyre többször esik szó a magán egészségbiztosításról. Az alap hasonló a bismarcki gondolatokhoz: egy fix összeget fizetünk, ami alapot ad arra, hogy ellássanak minket, ha betegek leszünk – csakhogy itt az államkassza helyett a saját biztosítási alapunkba fizetünk, és a pénzünkért akár nemzetközi ellátást is kaphatunk. Természetesen emellett az állami járulékot is fizetünk kell, hiszen vészhelyzet esetén ugyanaz a mentő érkezik mindenkihez (a magán biztosítottakat, ha állapotuk stabil, természetesen a választott magánkórházba szállítják ezután). A téma persze rengeteg feszültséget szül… Az egészség most már a gazdagok kiváltsága lesz? Az egészségbiztosítás erre ad választ.

Nem luxus!

A helyzet az, hogy az igazán gazdagoknak van a legkevésbé szükségük a magán egészségbiztosításra. Hogy miért? Mert ők baj esetén bármikor zsebbe nyúlnak, és kifizetik az eseti ellátások magas díjait.

Egy betegség olyan, mint a betörés: ha elviszik az értékeket, egy milliárdos másnap újat vesz mindenből – aki pedig okosan fizette a biztosítást, nagy anyagi segítségre számíthat,

hogy rendezze a károkat. Az egészségünk pedig többet ér minden értéktárgyunknál… A miérteket tehát nem érdemes tovább keresni. Ha okosan választunk a lehetőségeinkhez illő magán csomagot, a biztonságunkba fektetünk.